Valóban elfogy a Scotch? - az igazság a skót whisky hiányról

Nemzetközi (és gyakorta máshonnan átvett) riportok, cikkek azt állítják, hogy a single malt skót whisky készletekből hiány várható, de a tények mást mondanak. Itt a blogon én is vettem már át ilyen írást, ezért kíváncsian olvastam Becky Paskin sorait. Sem az alábbi cikk, sem a korábban a hiányról közölt cikk nem tükrözi az álláspontomat, de  tartalomszolgáltatóként természetesen van saját véleményem a témában. A hiányról szóló cikkekkel nagyon sok helyen lehet találkozni, ezúttal Skóciából érkezett egy cáfolat.

Ha hihetünk a mainsteam médiának, akkor a skót whisky hiány pengeélén táncolunk. Az elmúlt hetekben több helyen megírták, hogy egyre nehezebb lesz találni egy jó skót single maltot, köszönhetően Ázsia megnövekedett igényeinek - és a helyzet csak rosszabb lesz a következő 10 évben.

Ezek a szalagcímek sokkolóak a maltkedvelőknek, de ha azt nézzük, hogy ezek különböző whisky befektetői alapok véleményein alapulnak (akik nyilván előnyt kovácsolnak abból az elterjedő hírből, hogy nyakunkon a hiány), akkor nem tekinthetőek megbízhatónak.

Az idősebb, korosabb whisky ára nyilván emelkedik, egyre több NAS kiadás jelenik meg, egyre nehezebb 20 évnél idősebb palackot elérhető áron találni, de valóban hiány várható a skót whiskyből? Itt az ideje, hogy megvizsgáljuk a tényeket!

A skót whisky a kategóriájának legnagyobbja - 95,3 millió eladott láda 2014-ben, ez az Egyesült Királyságbeli élelmiszer-export 25%-a. A skót whisky legnagyobb része blendekbe vándorol, a single maltok mindössze 11%-át teszik ki az eladásoknak. A kettő közötti egyensúly azonban változik, mert a független lepárlói karakter iránti növekvő kereslet ösztönzi a single malt eladásokat, amelyek 2014-ben 5%-kal növekedtek (az International Wine & Spirit Research szerint).

Honnan érkezik ez az igény a single maltra? Nem Ázsiából, ahogyan azt a cikkek sugallják nekünk, hanem az USA-ból és Európából. Az IWSR adatai szerint a single malt eladások 20%-a az USA-ba kerül. Eközben a tíz legnagyobb piacból négy európai. A skót lepárlók egynegyedét képviselő Diageo 10%-os növekedést könyvelhetett el a single malt portfoliójában, de nem feltétlenül Ázsiában.

A Diageo whisky terjesztési vezetője, Nick Morgan azt állítja, hogy a média szerint Ázsia fogyasztja a legtöbb single maltot, de ez "nem igaz, ami minket és a piacot illet".

"A single malt whisky eladás a leginkább Európában növekedett, amit szorosan követ Észak-Amerika. Az az elképzelés, hogy Ázsia fogyasztja el az összes whiskyt, a rosszul informált mainstream médiából és néhány sajátos whisky szakértőtől származik." - teszi hozzá.

Taiwan - Ázsia legnagyobb single malt piaca - 2020-ra a második legnagyobb piac lehet, átvéve ezt a helyet Franciaországtól, de ez még mindig csak a fele az USA által fogyasztott mennyiségnek. Mi a helyzet tehát azzal a meglátással, hogy a koros, 15-20 éves skót single malt eltűnhet? A skót raktárakban érlelődő, 11 éves vagy idősebb single maltok mennyisége 7%-kal csökkent 2014-ben, kicsivel 230 millió liter alá. Tekintve, hogy a teljes készlet mintegy 1,9 milliárd liter volt 2014-ben, csak 11,6% az, ami 11 évnél idősebb. Ezek megdöbbentő számadatok lehetnek, egészen addig, amíg figyelembe nem vesszük, hogy a blendekben felhasznált párlatok nagyrészt fiatal maltok, és a single malt eladások oroszlánrésze 10 vagy 12 éves, vagy fiatalabb.

Vegyük a legnagyobb single malt piacot példaként. A legnagyobb növekedés - akár mennyiségben, akár értékben - a piac leginkább elérhető szegmensében mutatkozik: a fiatalabb maltoknál. A Discus (Distilled Spitirs Council of the United States) szerint a prémium whisky kategória volumene 80%-kal nőtt, messze túlhaladva a a szuper-prémium kategóriát, ahol a növekedés 13% volt a volument tekintve.

A Diageo azt állítja, hogy a prémium szegmens eladásai a hétköznapi whiskyivók miatt növekednek, méghozzá pont az elérhetősége (ár-érték aránya) miatt, valamint a növekedés hajtómotorjai a fiatalabb és a korjelölés nélküli maltok.

Előretervezés: az új lepárlók, mint pl. a 10 milliós literes kapacitású Dalmunach hozzájárulnak a jövőbeni igények kielégítéséhez

A Skót Whisky Szövetség adatai szerint a raktárakban található 11 éves és idősebb single maltok mennyisége 6%-kal esett a 2010 és 2014 közötti időszakban. Ez a szám valóban a készletek visszaesését sugallja, de ez a visszaesés nem olyan mértékű, hogy felélje a korosabb single malt készletet, főleg ha a termelés nagymértékű fejlesztését is észrevesszük.

Fontos megjegyeznünk, hogy a szövetség adatai a tagok önkéntes bevallásain alapulnak és a lepárlók különböznek, mind méretben, mind népszerűségben. Tehát amíg némelyik márka kis mennyiségű koros készletre panaszkodik, addig a másikakat ez nem érinti és nem feltétlenül vallanak be minden készletet az adataikban.

Nyilván a csökkenő készletek hatással vannak az árakra, de azért az extrém példák, például a 12000 fontért elkelt 29 éves Bowmore Black (ami megjelenése napján 80 fontba került a 90-es évek elején) nem feltétlenül számítanak direkt indikátornak a lepárlók készleteit illetően.

A skót whisky népszerűség olyan mértékben nőtt az elmúlt 15 évben, hogy valóban luxuscikké vált, néhányak számára pedig akár a gazdagság és a siker kifejeződésének is. Annak a lehetősége, hogy a régi és ritka skót whiskyt aukciós platformokon lehet adni-venni, olyan színben tüntetheti fel az italt, mint a műtárgyakat - pusztán befektetésként.

Ez a trend annyira elterjdt, hogy egy relatíve ritka whiskyt, mint pl. a Bowmore Devil's Cask Batch 1, amit 50 fontért árulnak a megjelenésekor 2014-ben, már másnap 100 fontért láthassunk egy aukciós oldalon. Ennek persze drágább bevezető ár lesz az eredménye - miért adná olcsóbban a gyártó, ha van, aki hajlandó kifizetni a magasabb árat is?

Morgan (lásd fentebb) úgy vélekedik, hogy a kereslet ezek iránt a régi és ritka whiskyk iránt nem a mindennapi whiskyfogyasztótól érkezik, hanem inkább gyűjtőktől és befektetőktől, akik nem igazán isznak whiskyt. "Ez nem igazán a skót whisky iránti érdeklődést jelenti, hanem a gyűjtők, befektetők és spekulátorok érdeklődését a korosabb whiskykben, és ez a jelenség az elmúlt 5-10 évben nem létezett." - mondja.

A lepárlók mindig kiegyensúlyozott raktárkészletre törekedtek, több-kevesebb sikerrel - idősebb és fiatalabb whiskykre egyaránt szükségük van, hogy minél komplexebb, összetettebb keveréseket tudjanak alkotni, függetlenül attól, hogy van-e rajtuk korjelölés vagy sem. Ebből kifolyólag előretevezni és a 10-20 évvel későbbi keresletet megjósolni kritikus fontosságú, bár nagyon bonyolult dolog.

A 80-as években tapasztalt, úgynevezett "whisky loch" azt jelentette, hogy a raktárakban többlet volt, ami arra késztette a lepárlókat, hogy kevesebbet termeljenek vagy akár néhány üzemet bezárjanak a költségek csökkentése miatt. Most, 30 évvel később nyilván kevesebb 30 éves whisky van, mint az ezredfordulón, de a gyártók terveznek is, és az alacsonyabb készletek nem azt jelentik, hogy a skót whisky el fog fogyni.

Az, hogy a befektetők másodlagos piaca növekszik, még nem szükségszerűen jelenti azt, hogy a lepárlók az idősebb készleteik eladására kényszerülnek. (Az én véleményem az, hogy mivel a profit diktál, nem pedig a whiskykedvelők véleménye, néhány lepárlónak és nagyobb konglomerátumnak így is úgy is a magasabb profit az érdeke, amit egyrészt befolyásolni tud a régebbi készletek visszatartásával vagy a limitált kiadásokkal, valamint ki tudja használni a befektetői piac által generált áremelkedést is a már említett módon - egyszerűen magasabb induló áron kínálja az új palackozásokat)

A Glenlivetet is birtokló Chivas Brothers például meg van győződve róla, hogy a jelenlegi és jövőbeli igényeket is ki tudja elégíteni. "Folyamatosan felülvizsgáljuk a gyártásunkat a kereslet tükrében és kifinomult előrejelzési modelleink vannak, valamint erős raktárkészletekkel rendelkezünk idősebb whiskyből." - nyilatkozta egyik szóvívőjük.

2010 óta emelkedést mutat az előállított single malt mennyisége. Forrás: SWA

A skót whisky iránti megnövekedett kereslet arra ösztönözte a gyártókat, hogy új lepárlókapacitást építsenek és bővítsék a jelenlegieket a jövőbeni növekedés érdekében. A Chivas Brothers 2015-ben nyitotta meg a 25 millió font értékű Dalmunach Distilleryt a Speyside-on, hogy a blendjeikhez alapanyagot termeljen, valamint a Glenlivet bővítése is folyamatban van.

A Diageo ugyan ideiglenesen leállíthatja az 1 milliárdos kapacitásnövelő beruházását a blendek iránti kereslet csökkenése miatt, de a stratégiai malt lepárlói teljes kapacitáson üzemelnek, hogy a jövőbeni single malt igényeket ki tudják elégíteni.

Az SWA elnöke, David Frost szerint a lepárlók tisztában vannak a felelősséggel, hogy kielégítsék a jövőbeni single malt és blend keresletet: "A növekvő igények megelőlegezéseképpen milliárdokat fektettek az infrastruktúrába az elmúlt években, hogy új lepárlók, raktárak, palackozók épülhessenek és a meglévő üzemeket bővítsék"  jegyzi meg.

Az iparág magabiztos, ki tudja elégíteni a jövőbeni keresletet.

Tekintve, hogy adott pillanatban mintegy 20 millió hordó skót whisky érlelődik Skócia-szerte, vajmi kevés az esély arra, hogy a világ mostanában kifogyjon a készletekből.

Forrás: scotchwhisky.com