A whisky, mint...

scotchwhisky600.jpg

A poszt eredeti címe az lett volna, hogy "a whisky, mint befektetés", de ahogy teltek a napok, gyűltek a gondolatok, kiderült, hogy sokkal szerteágazóbb lesz és a "mint..." szócska után sok minden beilleszthető. Ha már az Octomore is Dialogos, akkor itt az ideje, hogy mi is filozofálgassunk egy kicsit a whiskyről. Az elmúlt időszakban a magyar "sajtóban" megjelent néhány írás úgyis felkorbácsolta a kedélyeket néhány whiskykedvelőben...

Mostanában azon kívül, hogy nem írtam semmit, szinte csak a skót whisky életét és híreit követtem nyomon. Azé a skót whiskyét, amelyik azon (is) dolgozott az elmúlt években, évtizedben, hogy az öreg, sznob emberek itala imidzset levetkőzze és mindenki felé tudjon nyitni. Legyen az egy csapat grillező fiatal vagy egy Európát átutazó turista, vagy egy hagyománytisztelő skót, magyar, viking, teljesen mindegy.

A whisky, mint élvezet...Sokszor leírtam már és még le is fogom, hogy a whisky számomra az állandóság és az elmúlás egyben. Állandóság, mert akár évtizedeket tölt érintetlenül egy hordóban, elmúlás, mert ahogy kibontjuk a palackot, az érlelődéshez képest töredéknyi idő alatt lesz semmivé a benne lévő párlat, hiszen elfogyasztjuk. Whiskey is for drinking, water is for fighting, ahogy a Mark Twainnek tulajdonított mondás mondja. Nos igen, whisky is for drinking, ahogy anno elkezdték. Amikor még azért csináltak whiskyt, hogy az emberek megigyák, aki csinálta, annak meg legyen bevétele. A whisky élvezeti cikk, a legkomplexebb égetett szeszesital, amihez a legtöbb idő szükséges megérteni.

A világ legfüstösebb whiskyjének, az Octomore-nak egy promóvideója. Az utóbbi időkből ez az egyik kedvenc ilyen videóm.

A whisky, mint történelem, hagyomány. Nemcsak a legkomplexebb, de az egyik legrégebb óta készített égetett szeszesital. Ne úgy tekintsünk rá, mint a sznobok italára - a whiskyhez hozzákapcsolható és bizonyos esetekben benne is van maga a skót és ír történelem! A skót gabonapárlat története 600 évet ölel fel és valljuk be, azóta elég sok minden történt a szigetországban, amit ma Egyesült Királyságnak hívunk. Az utolsó évszázad magával hozta az amerikai és a japán whisky felvirágzását is, ami sok mindent tett hozzá a párlat kultúrájához, egyedi színeket és új megközelítéseket hozott.

lindores_abbey_distillery.jpg

A Lindores Abbey Distillery, ami a hajdan volt Lindores Abbey tőszomszédságában épült. A Lindores Abbeyhez köthető az első írásos emlék a skót whiskyről.

A világ állítólagos legidősebb whiskyjének, egy 1862-es Glenlivetnek a felnyitása

A whisky, mint tudomány. Skóciában komoly egyetemi okatások vannak sörfőzésből és lepárlásból (nekünk magyaroknak egy 3 hónapos pálinkafőző OKJ jutott - ennyit a hagyományokról, de hát nálunk úgyis mindenki mindenhez ért. Mindenhez is.) Maga a whiskylepárlás nem kisüsti pancsolás, hanem egy komoly szaktudást igénylő folyamat, amely fizikai, biokémiai ismereteket igényel. A lepárlómestereknek a kezükben és a fejükben van ez a tudás, ennek köszönhetően a legjobbat hozzák ki a lepárlásból. A master blenderek akár több száz mintából választják ki azokat, amelyek ből a tömegével eladott blended whiskyk készülnek, legyen szó malt-grain vagy csak malt blendből. A sort folytathatnánk, például a whisky-étel párosításokkal, ami mégoly változatosságot hordoz, mintha borral tennénk ugyanezt.

A whisky, mint befektetés - mármint olyan formában, hogy palackokat adunk-veszünk drága pénzért, sokszor vagyonokért, az utóbbi években virágkorát éli. Sajnos a 80-as, 90-es években még nem foglalkoztam whiskyvel, de akkoriban is menő volt nagy italgyűjteményeket birtokolni és létrehozni, hiszen a milliomosok, milliárdosok játszótere nemcsak a golfpálya, a szivarok és a kurvák, hanem gyakorlatilag bármi.

A whiskypiac is virágkorát éli, a 80-as, 90-es évek halott időszaka után a 2000-es évek utáni évtizedek soha nem látott fellendülést hoztak nemcsak a skót, hanem egyéb más országok whiskyiparának is és úgy az egész alkoholpiacnak is. A világ fejlődik és vele fejlődik az emberiség, ami a gazdaság minden területén fellendülést hoz.

A whisky egyébként kurvajó befektetés. Bizonyos esetekben jobb, mint egy ingatlan és mindenképp jobb, mint bizonytalan fedezetű befektetési alapok és kétséges árfolyamú részvények. A befektetéshez azonban itt szinte kötelező a benfenntes információ, amit a legjobb esetben egyenesen Skóciából tudunk megszerezni, ha van kapcsolatunk. Több éves, évtizedes tudással, gyakorlattal, tapasztalattal és a whiskyvilág ütőerén folyamatosan tartott ujjal el lehet már dönteni, hogy mi éri meg és mi nem, kérdés az, hogy ezen az úton akarunk-e elindulni. Nekem kifejezetten ellenszenves már ez az irány, talán azért, mert sosem tehettem meg, hogy csak befektetés céljából vegyek palackokat (amikor megtehettem volna, akkor nem tettem, egész egyszerűen azért, mert nem foglalkoztam whiskyvel), talán azért, mert idegesít, hogy a profitéhség, a befektetési láz és a bottleflipping mára már pofátlan szinteket elérő gyakorlata felsrófolta az árakat - nem tudom. Egy biztos, ennek a blognak nem célja, hogy a whiskyvel, mint befektetéssel foglalkozzon, a többi dologgal annál inkább.

Én kóstolni, inni, kutatni, csodálni, tanulni és leginkább érteni szeretném ezt az italt. Van, aki elektronikus médiumokban gyalázni - hát lelkük rajta. De aztán ne csodálkozzanak, ha az értő közönség leveszi róluk a keresztvizet. Én maradok a whiskynél.

 Ennyi.