A blogon többször szóba került már az újra feltörekvő ír whiskey ipar reneszánsza és az azt érintő változások. A skót whisky és a bourbon között vigyorogva bújik elő a Leprechaun feje, hogy elfoglalja helyét a polcokon. Nem meglepő tehát, hogy új kiadások látnak napvilágot, ezekből szemezgetünk ma, ha már egyszer Szent Patrik nap.

Ez a kilenvenedik poszt a blogon és holnap lesz egy hónapja, hogy elindult egy olyan dolog a magyar földalatti whiskyéletben, amire még nem volt példa: az első magyar nyelvű online whiskykóstoló, a Dramtagozat. Két nap múlva itt a következő és a blog is megfeküdt közben (az élet megfeküdte a gyomrom), szóval itt az ideje újra whiskyt inni...

Anglia legkisebb whisky lepárlója nyílhat meg Sutton-on-the-forest településen. A tervek szerint egy istállót alakítanak át lepárlóvá, ahol raktár, kóstolóhelyiség és shop is helyt kaphat. A whisky yorkshire-i árpából készülhet és egy wetherby-i kádár által készített hordókat használnának az érleléshez. A lepárlóban egy 900 literes réz lepárlóüst kap helyet és idén nyáron indulhat a termelés. Az induláshoz a forrásokat részben közösségi finanszírozással, részben a saját founders clubjukon keresztül, részben pedig különböző szervezetek támogatásával teremtették elő. A két alapító Abbie Neilson és Chris Jaume.

Két évvel a Bushmills eladása után a Diageo visszatérni készül az ír whiskey piacra. A cégóriás 25 millió euró értékű befektetéssel készül új lepárlót építeni Dublinban. Caroline Martin master blender és csapata már kevert is egy blendet, amit meg nem nevezett ír lepárlókból származó whiskykből válogattak és Roe & Co. névre hallgat, utalva George Roe személyére, akinek neve egybeforrt az ír whiskey aranykorának hívott XIX. századi időszakkal.

A Distell 24 hónapra bezárja a Tobermory lepárlót, ahol a hírek szerint felújítási munkák zajlanak majd. Ennek köszönhetően március 31-én leáll a termelés, viszont a látogatóközpont végig nyitva lesz. Az Isle of Mull szigetén található lepárló két termelési ciklussal üzemel a Tobermory és a Ledaig maltok előállításához. A lepárló kapacitása nem fog növekedni. A Tobermory szóvívője szerint lecserélik a lepárlóüstöket (részleteket nem írtak) bár a felújítás főként a látogatói élmény fejlesztésére irányul majd. A cég a felújítás alatt is támogatja anyagilag a lepárló csapatát, akiknek a munkálatok miatt most valószínűleg nem lesz annyi dolguk. Emellett a malt kategória új fejest is kap a vállalatnál. A Ledaig két kiadását, a 10 és 18 évest nem érinti a fejlesztés, továbbra is kaphatóak lesznek. A közeljövőben majd új részletek is megjelennek a munkálatokkal kapcsolatban,

"egy új fejezetet tárunk a nyilvánosság elé"

- elég rejtélyes ez, de majd a szakblogokon biztos kapunk háttérinformációkat is.

Washington állam tagadhatatlanul az egyik keltetője az újkori amerikai craft lepárlóknak. Északi, óceánparti fekvése, Skóciához hasonló klímája lehetővé teszi a whisky hazájához hasonló körülmények elérését. Ezeket a körülményeket szereti a most bemutatásra kerülő Woodinville Whiskey Co. is.

Ismét egy megosztó poszt következik. Mielőtt azonban elkezdenének többen feltartott kézzel, üvöltve rohanni felém, esetleg gépelni a kioktató kommenteket, ismét leszögezem, hogy a blogom még mindig elsősorban  azoknak szól, akik nyitni szeretnének a whisky világa felé, akiket valóban érdekel a téma és túlléptek már a blendeken, de szeretnék tudni, mi van még emögött; hogy - tisztelve a tradíciókat és a whisky királykategóriáját - megtudni, hogy Skócián túl is van élet, van amerikai, japán és francia whisky és mégis mi fán terem ez az egész - és csak másodsorban azoknak, akiknek százával sorjáznak a single maltos palackok a polcaikon. Ez utóbbiaknak én nem is tudnék újat mondani.