A mikro mítosza

avagy a legjobb kísérleti whiskyk nem pont a kis lepárlókból érkeznek (de!) (2013)

(Az én kommentem: az idő múlásával az amerikai mikrolepárlók is igen különleges, a hétköznapi whiskeyfogyasztó számára már-már idegen tételekkel jelentkeznek. Emellett érdemes megkóstolni a különböző európai lepárlók termékeit is, ezek között is igazi gyöngyszemekre bukkanhatunk.)


UPDATE: A True Blue 100 lett a legjobb kukorica whisky a 2016-os Whiskies Awardson


Azt hihetnénk, hogy a nagy szeszipari innovációk a kicsiktől jönnek - abból a néhány tucat lepárlóból, amik az elmúlt pár évben nyíltak meg Amerika szerte. Ellentétben a jó öreg Kentucky-Tennessee vonallal, ezek a lepárlók jó ha egy-egy hordóval hoznak naponta, miközben minden egyes cseppet olyan fiatal mesteremberek felügyelnek, akik szenvedélyesen elkötelezték magukat a minőség javítása mellett. Igen, ez az elméleti része.


Amíg a whiskyjük nagyobb része bourbon vagy rozswhiskey, akad némi szokatlan is a tarsolyukban: tiszta kukorica whiskey, malátawhiskey, köles-, cirok-, tönkölybúzawhiskey; aztán például többféle gabonából kevert whiskey és hasonlók. A dolog ott kezdődik, hogy a whiskeykészítést két fő folyamat alkotja: a lepárlás és az érlelés. Ez utóbbi sokáig tart, a jó eredmény időt igényel. 4 év, 10 év, 12 év vagy kivételes esetekben még több. Szinte az összes amerikai mikrolepárló tíz évnél fiatalabb és akad olyan is, ami jóval fiatalabb. Ha érett whiskeyvel akarnak kísérletezni, akkor vagy vesznek, vagy...várnak.


Időközben a nagyobb lepárlók is felkapták az innováció fonalát és nekik ugye van is koros italuk, amivel kísérletezni tudnak. Néha egész érdekes dolgok jönnek ki ebből, mint például cseresznyével ízesített bourbon, de valószínűleg jobban járunk a Woodford Reserve Master's Collection Four Wood nevű tételével. Ez egy hagyományos Woodford Reserve, amit sherry, portói és juharfa hordóban érleltek a tölgyfahordós érlelést követően. Testesebb, gazdagabb, sűrűbb.
1935395_1707783116129493_5593852759635662942_n.jpg
A Heaven Hill különleges szériájának a nevét Parker Beam után kapta, aki hosszú ideig volt master distiller a lepárlónál. A Master Distiller's Blend of Mashbills kettő, egyaránt 11 éves, de különböző gabonakeverékű bourbonból áll: az egyikben rozs a másikban búza található. Alkoholfoka elég combos, 66-67%
10363832_1707783266129478_2945656738499374306_n.jpg
Míg a Woodford és a Parker's az érlelési idő végével kísérletezik, addig a Buffalo Trace Experimental Collection története 1987-re nyúlik vissza. A korábbi évek kiadásai között szerepelt kilenc éves whisky zab és rizs alkotóelemekkel, 19-23 éves bourbonök amiket hatalmas francia tölgyfahordókban érleltek, nem pedig amerikaiban (ezzel egészen más eredményt érnek el) és egyéb remek dolgok.
Az egyik 2013-as tétel a Hot Box Toasted Barrel, ami több, mint 16 évet töltött olyan hordóban, amit magas hőmérsékleten kiégettek, majd gőzöltek, hogy még több íz szabaduljon fel a fából.


1914105_1707783372796134_7295058988255050861_n.jpg
Kisebb lepárlók is próbálkoznak: a new yorki Hillrock Estate például a fiatal whiskeyt idősebb, máshonnan származó bourbonnal elegyítette, majd töltötte hordóba a további keveredést elősegítve. Az eredmény egy kétarcú whiskey lett, ami magán hordozza egy fiatalabb ital virágos jegyeit és egy idősebb párlat dióra, mogyoróra hasonlító illatát.

A texasi Balcones True Blue 100 kukoricawhiskey (amely 100%-ban texasi kék kukoricából készült) egy annyira különleges tétel, amit nem, vagy csak nehezen tudunk összehasonlítani általunk ismert más whiskykkel. Illatában skót whiskyt és rumot idéz, ízében a mocaccino és mégannyira a bourbon köszön vissza. Egyszerre fiatal és különc, önálló úton jár az ízletesség irányában, és hát - valljuk be - ez a lényege az egésznek.


1915674_1707783462796125_8155507478873529794_n.jpg

Forrás: esquire.com